A 16. Kolozsvári Magyar Napok keretein belül, az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének meghívására, 2025. augusztus 23-án Kolozsváron, népes közönség előtt tartottak előadásokat az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
Zsoldos Attila: Az Anjou-kor királyi várszervezete Erdélyben című előadásában egy általa felépített szempontrendszer alapján hasonlította össze az Árpád-kor, illetve az Anjou-kor különböző időszakainak várrendszereit a Magyar Királyságban. Kiemelte, hogy egyes szakirodalmi tételek állításaival ellentétben beszélhetünk királyi várrendszerről a 14. század közepi Erdélyben, amely azonban számos erődítmény magánkézbe kerülésével az Anjou-kor végére jelentősen átalakult.
Oborni Teréz az érméken olvasható köriratok alapján az erdélyi fejedelmek arany- és ezüstpénzein megjelenő önreprezentációjáról beszélt. Mivel fél órás előadás kereteiben lehetetlen a fejedelemség 150 éves történetének pénzverését áttekinteni, Oborni Teréz bemutatójában egy-egy fejedelem különlegesebb feliratú érméire helyezte a hangsúlyt. A remek illusztrációkkal bemutatott pénzek közül megemlítjük a Báthory Zsigmond emlékérmet, amely a már negyedszer is lemondott fejedelemnek számos, a valóságtól igen távol álló attribútumát is felsorolta.
Molnár Antal Olasz misszionáriusok és magyar liturgia Moldvában. A kutnári katolikus zsinat (1642) ismeretlen jegyzőkönyvének tanulságai címmel tartott igencsak érdekes előadást, amely a szerző legújabb, angol nyelvű kötetének (Catholic Confessionalization in Early Modern Moldavia. The Synod of Cotnari and the Speculum Ordinis of Bartolomeo Bassetti OFMConv (1642)) bemutatása is volt egyben. A viszonylag kis lélekszámú moldvai magyar katolikus közösségben szolgáló olasz misszionáriusok élettörténetének ismertetése mellett az előadás azt is nagyon jól szemléltette, hogy mennyire „kalandos” lehet egy elveszettnek hitt levéltári forrás felkutatása a 21. században.
A programot záró előadásban Szalai Ágnes Bornemissza Anna fejedelemasszonyi tevékenységéről beszélt. Bemutatójában igyekezett megcáfolni Cserei Mihály Históriájának kissé rosszindulatú kijelentését, miszerint „a konty parancsolt a süvegnek” Apafi Mihály fejedelemsége idején. Szalai Ágnes egyebek mellett hangsúlyozta Apafi és Bornemissza nagyon jó viszonyát, illetve a fejedelemasszony helytállását az ország élén, férjének távollétében.
Az előadásokra az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” c. alprogram támogatásával került sor.
Képgaléria:
